Nyitórendezvény. Kutatók éjszakája
2018. szeptember 28.
Az ősz mindig sok programmal indul iskolánkban, és még a tanításba/tanulásba is bele kell rázódnunk. Mégis minden évben örömmel veszünk részt az országos rendezésű Kutatók éjszakája programsorozatban. A magyaros munkaközösségünk idén is színvonalas tevékenységekkel igyekezett Gimnáziumunkba csalogatni a kisiskolásokat. Azt is mindig jó látni, hogy a gimnazisták közül sokan besegítenek a szervezésbe és a programok lebonyolításába, mi több, vannak, akik rendszeresen a kistestvérükkel érkeznek. Az együtt eltöltött délután, az este hétig tartó közös „kutatás” idén is jó kis csapatot kovácsolt a jelenlévőkből, és valódi tartalmat nyer szlogenünk: jó dolog madáchos diáknak lenni!
Ebben az évben Erasmus pályázat is kapcsolódott a szeptember 28-i eseményekhez. Így az irodalmi és kézműves foglalkozásokat török kulturális programok színesítették. A részletekről maguk a diákok, Máró Zsófia és Kmetty Kaludia (11. C) számolnak be az alábbiakban. Én ezúton köszönöm minden szervező segítségét, diákét, tanárét egyaránt. (Sándor Ildikó)
Máró Zsófia: A Kutatók éjszakájának idei témája a törökökkel való kapcsolatunk volt. A program hastáncbemutatóval, törökországi élmények elmesélésével vette kezdetét. Keleti tánctudását iskolánk egykori diákja, Maczó Zsófia csillogtatta meg. Sokan szájtátva csodáltuk művészi szintű bemutatóját és testtudatosságát. A törökországi úti beszámolót Dr. Jakab Zoltán előadásában hallhattuk, s megtudtuk, hogy Vác 2011 óta testvérvárosi kapcsolatban áll a török Saliyerrel.
A kisiskolás és óvodás vendégeinknek külön kézműves sarkot alakítottunk ki, de úgy vettem észre, hogy a madáchos segítő diákokat éppen annyira lekötötte az állatkás könyvjelző hajtogatása, mint a kicsiket. Az esemény központja az a terem lett, amit török stílusban díszítettünk fel. Párnákat, függönyöket, füstölőket használtunk a hangulat megteremtéséhez, és teát szolgáltunk fel az érdeklődőknek. A kisebbek török stílusú ruhát is magukra ölthettek. Zsófitól pedig ráadás hastáncot követelt a hálás közönség, a bátrabb szemlélődők pedig néhány mozdulatot is megtanulhattak tőle.
Kmetty Klaudia: A többi programmal egy időben, de más térben zajlott az irodalmi kvíz, mely csapatoknak szolgáltatott lehetőséget a kulturális elmélyülésre Könyvek titka címmel. A vállalkozó szelleműek megkísérelhették a szépirodalomra kötött gubancokat kioldani. Gubancként értendő: könyvtáraink és a nekik helyt adó városok összefűzése, válaszkeresés irodalmi-történeti kérdésekre, valamint könyvcímek fellelése egy adott szöveg mögöttes tartalmában. Habár a csapatlétszámot három főben határozták meg, egyes osztályok közbuzgalmát olyannyira megemelte a kilátásba helyezett jutalom, hogy nyolcan-tízen is nekivágtak a feladatsornak. Honoráriumként mindenkinek egy szelet csoki szolgált. Az est előrehaladtával mindinkább egybemosódtak a programok; néhányan egy bögre teával érkeztek a tesztsornak nekigyürkőzni, a földszintről pedig az emeletek felé szállingózott a fülledt füstölőaroma, együtt azon diákokkal, akik el voltak készülve rá, hogy az egész éjszakát bent töltsék az iskolában. Hét órakor a jelenlévők időérzéküket elveszítve jöttek-mentek a helyszínek között, igen meglepődtek, hogy pakolni kezdtünk. Jó társaságban gyorsan telik az idő, reméljük, jövőre még többen csatlakoznak hozzánk, hogy megmutathassuk az általános iskolásoknak, miért jó madáchosnak lenni!