Török séta Budapesten
Kulturális örökség nyomában
2018. október 31.
Az őszi szünetben egy lelkes kis csapat elindult Budapestre, hogy török kori emlékeket kutasson, mindezt a török-magyar projekt keretében. Sétánk első helyszíne Gül baba türbéje volt. Érdekesen és idegenül hangzó neve miatt fogalmunk sem volt arról, mit fogunk látni. Felgyalogoltunk egy meredek, de festői utcácskán, és a Rózsadomb tetején láttuk meg a síremléket. Mielőtt beléptünk volna a kapun, egy szobrot vettünk szemügyre. A szobor a Rózsák atyját, a bektási dervist, Gül babát ábrázolta. Magát a nyolcszög alaprajzú, kupolás épületet az akkori budai pasa emelte Gül baba számára. A síremléket, ami mellesleg népszerű zarándokhely az iszlám vallásúak körében, rózsakert övezi. A rózsák szorosan fűződnek a török költő dervis nevéhez, egy legenda szerint ő hozta az első rózsatöveket Magyarországra. Egy másik mendemonda szerint a sírja körül gyönyörű rózsák nőttek. Miután egy felsőbb éves társunk, Sági Fanni kiselőadást tartott Gül babával kapcsolatban, végigsétáltunk a fehér mozaikkővel kirakott sétányon, megnéztük a kilátást, és megtekinthettünk egy kiállítást is a török kultúráról. A pincerendszerben berendezett tárlatot és magát a felújított épületet is nemrégiben adták át az érdeklődők számára. A pihenőidőben megfigyelhettük az udvarban található különleges, mesterséges vízesést, és a kis turbános, fehér kőből készült fejfákat. Nekem nagyon tetszett az egész hely hangulata és gyönyörű rózsakert is.
A török kirándulás során ellátogattunk még a Budai Várbarlangba is. Itt egy labirintust fedezhettünk volna fel alaposabban is, de sajnos a csapatom és én is szinte csak átrohantunk rajta a nyilak vezetésével, hála az önjelölt klausztrofóbiásainknak. Szerencsére azért egy ideig sikerült visszatartani a félelmünket és pár kivilágítatlan folyosóra is bemerészkedtünk, ahol váratlan pocsolyák, zörgő ajtók és félelmetes rabszolga figurák álltak készen a megrettentésünkre. Az egyik fő-félőt véletlen lent hagyta az egész társaság, de kis technikai zűrzavar és keresés után ő is visszatért hozzánk, immár a felszínre. Azért az kiderült, hogy a föld alatti labirintus nem csak a szórakozásnak adott teret, hanem a művelődésnek is. Érdekes információkat lehetett lent szerezni Drakula grófról, aki itt raboskodott Mátyás király foglyaként. Sajnos mi ezt nem vettük észre a nagy ijedezések közepette. Mindent összevetve nagyon tetszett külön ez a program. Örülök, hogy volt lehetőségem részt venni rajta.
A Budavári Labirintus után, csapatunk elindult busszal a Libegő felé. A függővasút felfelé a János-hegyre a Zugligeti-katlanból indul. Ezt a völgyet a víz évezredek során vájta be a dolomit hegyek közé. A drótkötélpályás felvonóhoz érve kettésévél beszállhattunk a padra emlékeztető ülőhelyekre. A Libegő útvonala 1040 m hosszú, amit szép lassan tesz meg a felvonó, ezért aztán kellemes volt felféle haladni, ráadásul csodás rálátást kaphattunk olyan nevezetességekre, mint a Remetefej-szikla és Remete út. Miután felértünk a János-hegyre, kis sétára indultunk és pár száz méterrel arrébb meghallgathattunk egy török témájú előadást. Utána visszaültünk ismét a libegőre. Lefelé nagyon szép a kilátás a Hármashegy vonulatára, a Pilis csúcsaira, a budai és a pesti városrészek makettszerű látványára. Tiszta időben látszanak a pestszéli szántóföldek és a Naszály-hegy is. És ahogy közeledünk az alsó végállomáshoz, úgy közeledik hozzánk a Zugligeti völgy is; leféle még jobb menni a táj látványa miatt. Annak idején a törökök is megláthatták országunkban ezt a csodát, hisz sokáig jól érezték itt magukat.
A 150 évig tartó Ottomán megszállás kulturális hatása ma is érződik hazánkban, nemcsak a szókincsünkben találhatunk a török eredetű szavakat, de ennek a hatásnak köszönhető a kávézás kultúrája is megjelent nálunk, gondoljunk csak a fekete leves történetére. De a fürdőkultúra reneszánszát élte a török időkben. Az iszlám kultúrában a fürdésnek, tisztálkodásnak több okból is nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az iszlám az imádkozás előtt kötelezően előírja a rituális mosakodást, valamint bizonyos cselekmények és események után a test teljes megtisztítását. A fürdőkultúra fontossága ugyanakkor levezethető abból az iszlám elképzelésből is, hogy az egészség és a szépség Allah művének beteljesülése, így a test ápolása és tisztán tartása a vallási kötelezettségek részét képezi. A törökök által épített fürdők fele a mai napig áll és eredeti funkcióját szolgálva várja a kikapcsolódni és gyógyulni vágyókat. Lássuk hát, hova érdemes mennünk, ha némi időutazással egybekötött vízi örömökre vágyunk! A Duna jobb oldalán több fürdőt létesítettek a törökök, ezek közül négy kiépített hévíz, kettő gőzfürdő, egy hammám, egy pedig a pasa fürdője volt. Budapesten a Rudas, a Királyfürdő és a Veli bej gyógyfürdő méltó emlékjele a török hagyományoknak. Az épített fürdőt hívták hammámnak, ezek művészi kivitelezésű és díszítésű fürdők voltak, melyeket vallási okokból a források fölé építették, ugyanis az iszlám vallás szerint a testi tisztálkodásra csak a folyóvíz alkalmas, az állóvíz nem. A kaplidzsa, ilidzsa vagy germáb elnevezésű fürdők jelölhettek természetesen feltörő hévizet, elkerített, de nyitott fürdőhelyet, de akár klasszikus épített törökfürdőt is. Sétánk során a Király gyógyfürdőt láthattuk, hamarosan felújítják, mi pedig reméljük, hogy egyszer ki is próbálhatunk egy ilyen különleges helyet.
A fárasztó nap végét a Margit híd pesti hídfőjéhez közel lévő Szeráj étteremben zártuk. A népszerű és nagy méretű étterem dolgozóinak meg sem kottyant teljesíteni a rendelésünket, pedig voltunk sokan, de ők pillanatok alatt készítették el a kiválasztott török specialitást. A török konyha nagyon változatos és különleges. Sokféle, különleges fűszert használnak az ételeik ízesítésére, például köményt, borsot, pirospaprikát és petrezselymet. Az étkezések három részből állnak: előétel, főétel, desszert. Előételük, például a humusz, ami török szokásokhoz híven rengeteg ízben létezik. Ez tulajdonképpen egy csicseriborsóból készült krém. De még tálalhatnak töltött szőlőleveleket olívaolajban, fokhagymás joghurtot, fasírtot is. Főételnek általában valamilyen húsfélét készítenek zöldséges körettel. Leggyakrabban használt zöldségek a hagyma, paradicsom, padlizsán, lencse és az uborka. A kebab mindenki számára ismert török jellegzetesség. A törökök már akkor is ették, amikor még csak nomád életet éltek. A nyárson sütött bárányhúst uborkával, paradicsommal és káposztával beletöltik egy pitába, és fokhagymás szósszal leöntik. És végül a desszertekről sem feledkezhetünk meg; sokak által kedvelt finomság a baklava, künefe, locum vagy helva, mind-mind a mediterrán országok konyháinak jellemzői.
Az utunk sok érdekességgel és vidámsággal szolgált, mindannyian jól éreztük magunkat, és még jó idő is volt ránk. Egyáltalán nem bántuk, hogy az őszi szünetben iskolai programon vettünk részt.
írták: Ábrám Anna, Féja Anna, Homoki-Nagy Eszter, Kormos Anni Zsófia és Ősi Anna
