Boda Mária
Reykjavík
2021. augusztus 22-28.
Improving English skills from B1 to B2 level
Iskolánk a 2020-as évben is nyert tanártovábbképzési kurzusokon való részvételekhez Európai Uniós támogatást. A projektünk célja a megváltozott tanulói igényekhez alkalmazkodik: Észrevettük, hogy a régi módszerek, formák kevésbé hatékonyak a Z generáció oktatásban, így választjuk egyre többen a nyári 1-2 hetes kurzusokat, hogy jobban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott tanulási igényekhez.
A 2019/20-ban bekövetkezett pandémia alaposan felforgatta az Erasmus-pályázati terveiket. Így jártam én is: az Egyesült Királyságba tervezett mobilitásom sem tavaly, sem idén nem valósulhatott meg a fenti okok miatt. Így választottam Izlandot, ahol egy spanyol fogadó szervezettől érkezett befogadó okmány és a TKA-tól kapott engedély kézhez kapása után szerveztem meg az utazásomat.
Izlandi szállásadóm az utolsó pillanatban mondta le a szállásomat, így nagyon gyorsan kellett másik szállást találnom, sikerült. Ezt a nehézséget gyorsan sikerült legyőzni.
A tanfolyam résztvevőivel még vasárnap, a 0. napon találkoztam egy hotel nagytermében egy nyitóünnepélyen, ahol megtörtént a csoportbeosztás. Megismertem a tanáromat (Inma Haro Sanchez), a csoporttársaimat (két spanyol, 3 finn kolléga és én, és megkaptuk a tanfolyam órarendjét egy információs csomagban. Ez sokat segített az 5 napos tanfolyam során tervezett foglalkozásokra való felkészülésben.
A csoport összetétele ideális volt, kizárólag angolul tudtunk beszélgetni, dolgozni.
Az interaktív órákat egy spanyol anyanyelvű, de angolul tökéletesen beszélő tanár vezette egy maga által összeállított könyv alapján, amelyet mindenki megkapott. Ebben találtuk a szövegeket, a hallgatási anyagokhoz tartozó kérdéseket, kvízeket és egyéb anyagokat.
Az órák minden nap 9-től 3-ig tartottak. Az órák interaktívan zajlottak, a kis létszám miatt párokban dolgoztunk legtöbbször. Én egy Anne nevű finn kolléganővel dolgoztam végig. Nagyon jó szakmai és emberi kapcsolat alakult ki köztünk. Sokat beszélgettünk, szinte mindig együtt voltunk a többiekkel, élveztük, hogy értjük egymást, nemcsak a nyelvet, hanem az észjárást is. Amikor idiómákat tanultunk (magyarul talán az állandósult szókapcsolat a megfelelő szó), akkor a finnekkel rendszerint ugyanazokkal a szavakkal nevezünk meg egy-egy jelenséget. (Bal lábbal kelt fel, elefánt a porcelánboltban finnül pont úgy hangzik, mint magyarul). Egy srófra járt az agyunk, sok-sok dolog nyelvtanilag ugyanolyan, mindig összenézünk-mosolygunk ilyenkor.
tantermi órákat kiegészítették a tanórán kívüli feladatok: sokféle olyan feladatunk volt, amikor „az utca emberével” kellett interjút készíteni vagy más módon használni a tanultakat. Így készültek pármunkában angol nyelvű riportok, PPT-k a vendéglátás-turizmus-környezetvédelem témakörében, a kulturális és természeti értékek felfedezésében, és a saját hazánk kulturális értékeit is be kellett mutatnunk. Ehhez IKT-eszközöket használtunk, amit én itthonról vittem a fogadó szervezet előzetes kérésének megfelelően. Az órák minden esetben vidám hangulatban, mégis komoly tanulással teltek.
Többféle módszerrel dolgoztunk, bár én már a korábbi kurzusokról ismertem több módszert. Az angol nyelvnek a hétköznapi életben való használata mindjárt az első kurzusnapon megkezdődött: Hétfőn busszal kellett hazajönnöm a Reykjaviktól kb. 40 km-re lévő szállásunkra. Meg kellett találnom az 1-es busz megállóját még Reykjavikban. A buszjegy vásárlásához applikációt kellett letöltenem. Felszálltam a buszra, és mivel az volt a feladat, hogy gyakoroljuk a nyelvet, megkértem a sofőrt, segítsen. Mindent meg tudtunk beszélni angolul, ennek örültem. Ez nagyon jó városnézés is volt egyben. 37 perc után buszt kellett váltanom. A városból vidékre hazavivő busz a Fjördur állomásnál levő 55-ös járat. Mivel ritka járatról van szó-óránként megy-, volt még vagy 40 percem indulásig, hát beszédbe elegyedtem a padon várakozó utastárssal. Ilyen és hasonló szituációkat megélve gyakoroltam az angol nyelvet az angolul nagyon jól beszélő izlandiakkal.
Fontos izlandi tapasztalat a fenntartható fejlődés: Az izlandiak nagyon vigyáznak a környezetükre. Patyolattisztaság az utcákon, még csikket se dobálnak el soha, pedig nem látni takarító közmunkásokat. Nem láttam hajléktalanokat se az utcákon. Reggelente kisebb söprögető autók takarítják a főbb utcákat, és annyi egész napra elég. Ez is felmerült témaként az órákon.
A tanórán kívüli foglalkozások során ismerkedtünk az izlandi gasztronómiával is: kóstoltunk szárított halat vajjal, édes rozskenyeret, füstölt bárányt, tőkehalat, sült bárányhúst, a híres izlandi skyrt és az izlandiul barátságsütinek nevezett édességet.
A kurzus során sokféle módszerrel ismerkedtünk meg az izlandi élettel, a hétköznapokkal, a különleges nyelvvel. Megtanultuk, hogy Izlandon az izlandi nyelvet beszélik a 9. századi betelepülések óta, annak ellenére, hogy évszázadokon át külföldiek uralták, nem váltottak nyelvet. Az izlandi nyelv az idők során alig változott, ellentétben a magyarral. Vagyis az izlandiak megértik az ősi sagáikat, nem úgy, mint mi az ómagyar szövegeket. Én mint magyar szakos, tudtam erről tájékoztatást adni a többi kollégának.
Az órák során bepillanthattunk a vikingek történelmébe, életmódjába is. Jártunk a Settlement Múzeumban, ahol tárgyi bizonyítékokat láttunk az órán tanultakra, a Perlan Múzeumban, ahol a természeti értékekkel ismerkedtünk először múzeumi keretben, később kilátogattunk a természetbe is (Blue Lagoon, Geysir stb.).
A kurzus egy kurzuszáró találkozóval zárul a nyitórendezvény színhelyén. Itt minden kolléga PPT formában bemutatta a saját projektjét, amely miatt a kurzuson részt vett. Itt a 70 résztvevő három csoportban dolgozott, megismerve egymás iskoláit, nevezetesebb kulturális értékeit, illetve egymás elérhetőségeit.A PPT-ket egy közös drive-ra is feltöltöttük egy majdani közös projekt tervezésének reményében.
Nagyon tartalmas, sok újdonsággal szolgáló hetet töltöttünk ebben a különleges természeti értékekkel rendelkező távoli országban.