Dobó Katalin
Koper, Szlovénia
2024. július
Szlovénia: Természeti és kulturális környezetünk megőrzése
Kurzusszervező: AM LearnToTeach Courses Ltd
2024 július végén, augusztus elején egyhetes Erasmus+ továbbképzésen vettem részt Szlovénia tengerparti kikötővárosában, Koperben. A csoportban két horvát, egy osztrák, egy spanyol, két ciprusi és mi magyarok voltunk. Koperbe a témánknak megfelelően zöld utazást vettünk igénybe, azaz nem repülőgéppel mentünk környezetkímélés céljából. A kurzusunk témája ugyanis a fenntarthatóság volt. Az oktatásnak gyorsan és hatékonyan lépéseket kell tennie a világméretű környezeti válság megoldásáért. Ez a téma bármely tantárgy bármely órájába beilleszthető, ezért választottuk ezt a kurzust. Napjaink gyorsan változó világában a fenntarthatóságot segítő jó gyakorlatok elsajátítása kiemelkedően fontos. Elődeink életének megértése, a természethez való viszonyuk példaként állítása, a kultúra el nem felejtése, a természet megóvása alkotják a jövő tartóosztlopait. Megérteni a kapcsolatot jelen, múlt, jövő, az ember és az élővilág között elengedhetetlen ahhoz, hogy mindnyájunk számára biztonságos jövőt építsünk.
A szervezők a fenti gondolatokat előtérbe helyezve állították össze a kurzus programját. Jól működő gyakorlatokon keresztül ismerhettük meg, hogy a szlovén oktatási rendszerbe hogyan építik be, hogyan nevelik a diákokat környezetük megóvására, kulturális örökségük megőrzésére. Jártunk karszt barlangban, mely a sok közül az egyik nemzeti parkban búvik meg, (Skocjan), a ljubljanai Természettudományi Múzeumban, a trieszti régióban, Santa Croceban apró halászmúzeumban, Koperben megismertük a hatalmas kikötő, a monstrum óceánjárók hatását az ott élőkre, következtetést vontunk le a turizmus környezetkárosító tevékenységei kapcsán.
A tantermi foglalkozásokon azt dolgoztuk fel, hogy ezen ismereteket hogyan tudjuk a hétköznapok tanóráiba beemelni. A résztvevők között alsó tagozatos tanárnő, könyvtáros, múzeumi dolgozó, pedagógus a saját területén, saját módszereivel a diákok számára elérhetővé tudta tenni a megszerzett ismereteket, azokat saját környezetükre formálva hasznossá tudta tenni.
Megismerkedtünk egy ősi mesterséggel, ezt szeretném bemutatni:
A Sečovlje Salina Natúrparkban a múlt és a jelen állandó egységben marad. A pirai sómunkások által nemzedékről nemzedékre átörökített ősi sótermelési módszer a Pag-sziget sómezőiről származik, ma is sajátos szokást képvisel még a Földközi-tenger térségében is.
A sórészecskékből kézzel végzett hagyományos sószüret nemcsak a mai mediterrán Szlovénia kulturális örökségének sajátossága, hanem a Sečovlje sóedények legfontosabb természeti örökségének megőrzésének feltételeit is fenntartja. Az írott források szerint ma már több mint hét évszázada léteznek. A sótartók egykor a Trieszti-öböl és az Isztriai-öböl torkolatánál álltak. A sótartó élőhelyek nagy változatossága nagymértékben függ az egyes szikes táblák vízjárásától, amelyekben az egyes medencékben nádasok, rétek vagy halofita növények szigetei alakulnak ki, növényzetben gazdag partokon vagy kopár, sós mocsarak. Az országhatárokon túl is ismert állat- és növényfajok biodiverzitása az élőhelyek sokféleségének a következménye, amelyek megőrzéséhez folyamatos karbantartási, partmenti beavatkozásokra, a sómedencék vízjárásának szabályozására van szükség. Az élőhelyek, az állat- és növényvilág kivételes változatossága mellett a Sečovlje-i sómedencék a mediterrán táj egyedülálló és egyre veszélyeztetettebb példái, értékes és védett kulturális örökség, amely az évszázados életkultúrán alapul.
Úgy érzem, ez a kurzus olyan új információkat és új nézőpontot adott, amelyet a szakóráimon mint témát is tudom alkalmazni, az erről való beszélgetések jól formálják majd a tanulók felelősségteljes gondolkodását.
